Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szomorú

  Én úgy viseltem az aggodalmat, akár egy régi gyapjúpulóvert: folyton dörzsölt és szúrt, de akkor is minden reggel újra felvettem, szinte már megnyugtatott ismerős érintése. Hiába próbáltam, sehogy sem tudtam elképzelni magam nélküle.És tényleg.

szaj.jpg

Szeretném magam látni holtan.

Nem vagyok vidám ; mégis úgy teszek,
S a látszat eltakarja a valót.

Amikor a fül soha nem hall dicséretet, a szív egy idő után elveszíti a késztetést a próbálkozásra.

Az emberek néha az általuk cipelt teherről beszélnek. Nos, az én életem egy tehervonat.

Nagyon sok ember boldogtalan, de mégsem megy mindegyik világgá.

A bánatot a legnehezebb elrejteni, mert az akkor is megmutatkozik, ha az ember azt hiszi, hogy tökéletesen leplezi.

Az az ember, aki miatt ilyen szomorúság tükröződik a szemedben, vagy mindent megér, vagy egy ócska petákot sem.

Bármikor, ha rossz útra tévedsz, kigyullad egy sor jelzőlámpa benned. A szomorúság egy ilyen jelzőlámpa, a depresszió egy ilyen jelzőlámpa.